Keresztes Ildikó, az igazi rockénekessel beszélgettünk

Magyar rockénekes és színművésznő. Közel három évtizedes pályafutása alatt hihetetlen mennyiségű szerepet játszott el
- Amikor felhívtalak említetted, hogy kapsz tőlünk (Borászportálok) hírlevelet. Mióta állsz velünk kapcsolatban?

- Nem is tudom, hogyan kapom tőletek a hírlevelet, de jön. Körülbelül egy éve lehet talán.

- Milyen volt a napod? Gyakran adódnak hasonló személyes interjúid? Milyen mostanság a médiával történő kapcsolattartás?

- Egyébként is eléggé sűrűk a napjaim, ám most, hogy megjelent „Csak játszom” című új lemezem, futok egyik helyről a másikra. Mindent magam intézek, kicsit az ünnepek után is fel kellett pörögnöm…

- Nincs menedzsered?

- Nincs, és köszönöm szépen, de nem is kell, és engem nem is „csinált meg” senki. Tudom, hogy ma nagy divat a „menedzserezés”, de Magyarországon ez is, mint annyi minden, még gyerekcipőben jár, bár kétségtelen, hogy az utóbbi években kitermelődött egy-két olyan egyéniség, aki ért a szakmájához. Inkább egy ügyintéző hiányát érzem, aki megoldana helyettem néhány problémát.

- Nagy-Magyarország erdélyi részén születtél, 17 éves korodban kerültél az anyaországba. Esetleg a helyi borokkal is kapcsolatba kerültél?

- Nem hiszem, mert egyrészt gyerek voltam, másrészt pedig nagyon komolyan, válogatott kerettagként tornáztam abban az időben. Később a tornát felváltotta a házibulik és koncertek időszaka. Ekkor - a mai tudatommal átgondolva, eléggé megszentségtelenítő módon - vörösboros kólával kezdtünk, de ez amolyan életkori sajátosságnak tekinthető, mint mindannyiunk esetében. Vodkákkal és pálinkákkal ismerkedhetett még az ember a bulikban, de eléggé távol álltam ettől, lekötött a torna, majd a rockzene. A bor élvezetét az érés hozza meg, nálam is valahogy így történt.

A teljes cikk itt olvasható:
http://www.boraszportalok.hu/index.php?p=cikk&id=2293